2014. december 27., szombat

5. Volt...

    Másnap reggel, ugyan olyan volt mint a többi. Felkelni, enni, elmenni tanfolyam és ott "dögleni" háromig. Mai nap is ilyen volt. Egy ici-pici különbséggel. A végkifejlet. Az más volt.
    Ashley-vel megvártuk Detty-t, hogy ne egyedül kelljen neki mennie a tanfolyamra. Végül is mi is odatartottunk. Megérkezésünk pillanatában valami nagyon feltűnt. Frank nincs itt. Sőt, többen is hiányoztak. Családias hangulatban telt ez a nap is. Pici terem, kevés ember.
Délután, Ashley-vel szeltük sz utcákat. Jó volt kicsit egyedül lenni, kettesben. És persze beszélgetni. Konkrétan semmire nem jutottunk, sőt értelmetlen dolgokat beszeltünk meg. Mint például, hogyan fogjunk meg macskát az éjjel közepén, és társai.
- Rebecca, hívjuk ki Tommy-t. Nem lenne jó? Hátha megint olyan "dolga" van, hogy ki tud jönni. - hirtelen megszólalt Ashley, és nem is hülyeséget. Őszintén szólva elgondolkodtam rajta. De nem lett  belőle semmi.
- Nagy hülyeség lenne kihívni. Ha ki is jönne, ki tudja, lehet hogy tíz perc múlva már menne megint el. A másik meg, hogyan hívjuk ki? Mert hogy nekem nincs netem, sőt telefonon sem tudom felhívni mert ugye, ahhoz kellene a telefonszáma. De hogy az nincs meg, az is biztos.
- Rebecca, képzeld, nem nagy ez a település, gyalog odasétálunk hozzájuk és becsengetünk. Erre nem is gondoltál? - Ashley-nek tényleg jó ötletei vannak. De nem. Este majd beszélek vele. Megegyezünk egy napőban, és akkor kijövünk. Nagy dolog. Sokan csinálják ezt. Nekünk is sikerülhet. Gondolkodtam el teljesen őszintén.
- Ashely, este beszélek vele. Nem sürgős, hogy találkozzunk, ráér. Na gyere mejnünk. Kezdem unni ezeket a piciket. - És elindultunk. Elköszöntünk egymástól, majd haza sétáltam.
    Este beszéltünk Tommy-val. Szintén semmit nem érő gondolatokkal, és Tommy meg egyre csak panaszkodott. Mást nem is tud csnálni, csak panaszkodni. Majd, fekete leves kvetkezett.
Tommy: Ez így nem megy...
Rebecca: Mi?
Tommy: Ez az egész. Valakitől már visszahallottam, hogy mi beszélgetünk.
Rebecca: Kitől?
Tommy: Nem mondom meg, mert lényegtelen.
Rebecca: Tommy, mondd el! Senkinek nem mondtam csak Ashley-nek és Detty-nek. És ennyi. Többiek semmit nem tudnak.
Tommy: Ez így akkor sem mehet. Szólj, ha megkomolyodtál. Akkor talán előről kezdhetjük. De most én végeztem. Ez így nekem nem megy. Szia...
Tommy kilépett.
    Hát ezt nem akartam elhinni. Ilyen kicsi, semmit érő dolgon akad fent? Ideges voltam, és szomorú. Valahogy csak vissza lehetne hozni. - gondolkodtam. De nem. Inkább elmentem, és az éjszakába bőgtem magam. Volt egyszer egy Tommy... Reméltem, meggondolja magát holnapra. De nem tette. Egy hét után úgy döntöttem, abba hagyom és élem az eddig megszokott életemet. Detty, Ashley és Emily mindig mellettem, vannak, voltak és lesznek. Ha Tommy így akkor én is így - gondoltam és elkezdődött az ultolsó tanfolyamos hét. Egyben, az utolsó 3 hét a  nyári szünetből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése